Táncot lejtve a múltban

Tánctörténet

“A tánc a lélek rejtett nyelve. (…) A tánc a test éneke. Az örömé s
a fájdalomé.”  [Martha Graham]

A tánc lehetőséget nyújt belső érzéseink kifejezésére, viszont a régi korok táncait figyelve ráeszmélünk, hogy a tánc ugyanakkor társadalmi valóságot is kifejez, valamint rámutat különböző korok szokásaira. A mi feladatunk mindössze annyi, hogy megtanuljuk ezeket látni.
A táncokat nem érdemes a környezetükből kiragadni, vagy elvonatkoztatni a jelmezektől és attól a korszaktól, amelyekben ezeket táncolták.

Középkori tánc

Habár a legkorábbi részletes táncleírások csak a 15. században jelentek meg, tánccal kapcsolatos szórványos adatokkal már a 13–14. században találkozunk.

A kor irodalmi szövegei tartalmaznak néha bizonyos táncokra, tánclépésekre vonatkozó utalásokat, ilyenek például a saltarello vagy trotto tánclépések. Ugyanakkor a korabeli illusztrációk kör vagy lánc alakba rendezett táncosokat ábrázolnak.

A La Regina nevű Saltarello típusú tánc egy különleges (és sokat vitatott) esetet képez. A 14. század végén keletkezett észak-itáliai kézirat alapján Geffrei Loran de Kaermeriadec által rekonstruált tánc a The Letter of Dance folyóirat 7., 1990. november 7.-i számában jelent meg kiadásban.

Bőségesebb adatokkal rendelkezünk viszont a korszak zenéjét illetően, amelyet számos régizene-kedvelő keltett új életre. A szerény számú forrásban fellelhető lépések értelmezése és alkalmazása által az együttes egyéb olyan középkori zenére komponált tánckoreográfiákat is létrehozott, amelyekről úgy vélekedik, hogy nagy mértékben hasonlíthatnak az illető időszak táncaihoz.

Repertoár:

  • In alreley
  • La septime estampie royale
  • La quinte estampie royale
  • Trotto

Reneszánsz tánc

Egyrészt a zene, másrészt a tánclépések fejlődésében észlelhető különbségek miatt, a reneszánsz táncot egyezményesen két csoportba osztjuk: 15. és 16. századi táncok.

15. század

Az első táncról szóló értekezések a 15. századból maradtak fenn. Domenico da Piacenza (1400 k. – 1470 k.), Guglielmo Ebreo, megkeresztelkedése után Giovanni Ambrosio (1420 k. – 1484 k.) és Antonio Cornazano (1430 k. – 1485 k.) olasz szerzők kéziratai nem csak a táncok leírásait és kottáit tartalmazzák, hanem a tánclépések elvégzésére és előadásmódjára vonatkozó gazdag elméletet is.
A századra a balli és a bassadanza típusú táncok jellemzőek.
A bassadanza egy lassú, elegáns és méltóságteljes tánc, amely a táncpartnerek közötti kapcsolatra fektet hangsúlyt.
A balli bonyolult, kifejező táncok csoportja, ahol egy táncon belül találkozunk mind bassandanza, mind saltarello és piva lépésekkel, amelyek a zene ritmusával együtt váltakoznak. Ez a tánctípus ösztönözte a rögtönzés és a színpadias előadásmód fejlődését, legtöbbükje tematikus is volt (pl. Gelosia, azaz féltékenység).

Repertoár:

Domenico da Piacenza (c. 1400 – c. 1470):
De arte saltandi et choreas ducendi (c.1450 – 1460):

  • Anello
  • Gelosia
  • Leoncello Vecchio
  • Leoncello Novo
  • Marchesana
  • Mercantia
  • Mignotta Vecchia
  • Petit vriens
  • Rostiboli Gioioso
  • Sobria
  • Tesara
  • Verçepe

Guglielmo Ebreo (botezat Giovanni Ambrogio) (c. 1420 – c. 1484): De pratica seu arte tripudii, citată uneori cu titlul Trattato dell’ arte del ballare(c.1463):

  • Amoroso
  • Colonesse
  • Voltati in Ça Rosina

Michael Toulouze: L’Art et instruction de bien dancer (1488):

  • Casuelle la Nouvelle

Imeretlen szerző: Brussels Manuscript (1445), (1488):

  • Filles à Marier

16. század

Acum sunt elaborate cele mai importante tratate de dans.

Repertoár:

Thoinot Arbeau (1519-1595) –  Orchésographie (1589):

  • Pavane
  • Gaillarde
  • La volta
  • Allemande
  • Branles: Double, Simple, Gay, Bourgoigne, Cassandre, Champaigne, Pinagay, Charlotte, Guerre, Aridan, Poictou, Escosse, Triory, Malte, Lavandieres, Pois, Hermites, Chandelier ou Torche, Sabots, Chevaulx, Montarde, Haye, Official.
  • Bouffons
  • Basse dance, Retour, Tourdion

Fabritio Caroso (1526/1535 – 1605/1620) – Il Ballarino (1581),
Nobiltà di Dame (1600):

  • Allegrezza D’Amore 
  • Alta Carretta 
  • Ballo Del Fiore 
  • Barriera Nuova 
  • Bassa Pompilia
  • Canario 
  • Chiara Stella 
  • Contrapasso Nuovo 
  • Dolce amoroso foco 
  • Gracca Amorosa 
  • Il Bianco Fiore 
  • Leggiadria d’Amore 
  • Passo e mezzo 
  • Spagnoletta Nuova 

Cesare Negri (c. 1535 – c. 1605) – Le Gratie d’Amore (1602),
Nuove lnventioni di Balli (1604):

  • Alta Mendozza
  • Alta Somaglia
  • Ballo fatto da sei cavalieri
  • Ballo fatto da sei dame
  • Bassa Ducale
  • Bizzaria d’Amore
  • Biscia Amorosa
  • Il Canario
  • Il Gratioso
  • Il Bizarro
  • Fedeltà d’Amore
  • La Biscia Amorosa
  • La Nizzarda
  • Leggiadra Marina
  • Passo e mezzo

Barokk tánc (17–18. századok)

A korszakon belül a következő tánctípusokat különböztetjük meg: 
Angol kontratánc
Barokk udvari tánc (a francia udvarban)
Színpadi tánc (opera-balett)

Kontratánc - Repertoár:

John Playford (1623–1686/7) – The English Dancing Master (1651):

  • All in a Garden Green
  • Amaryllis
  • Argeers
  • Black Nag
  • Child Grove
  • Cuckolds all in a row
  • Daphne
  • Dargason
  • Gathering Peascods
  • Goddesses
  • Greensleeves
  • Grimstock
  • Hole in the Wall
  • Hyde Park
  • If All The World Were Paper
  • Indian Queen
  • Jenny Pluck Pears
  • Juice of Barley
  • Lilli Burlero
  • Newcastle
  • Nonesuch
  • Parson’s Farewell
  • Picking of Sticks
  • Sellenger’s Round
  • Short and Sweet, or, Orlabear’s Maggot
  • The Fine Companion
  • The Gelding of the Devil
  • The Wherligig
  • Upon a Summer’s Day

Barokk - Repertoár:

Raoul Auger Feuillet (c.1653–c.1709) – Recueil de Dances (1704), Recueil de Contredances (1706), Recueil de dances (1709):

  • Le Menuet de la Reine
  • La Lirboulaire
  • La Bourrée d’Achilles
  • La Bourgogne
  • La Savoye
  • La Forlana

Edmund Pemberton – An essay for the further improvement of dancing (1711):

  • Mr. Groscort – An Ecchoe Boree & Minuet

19. SZÁZAD

…

Repertoár:

  • The Duke of Kent’s Waltz (Cahusac’s Annual Collection, 1801)
  • John Playford: Spring Garden (The Dancing Master, 1665)
  • Joseph Hart’s Lancers Quadrille: 4th Les Visites, 5th Les Lanciers (Hart’s 13th Quadrille Set, 1825)
  • Paine’s 1st Set – L’Eté, La Poule , La finale (Paine of Almack’s 1st Set, Paine James, 1816)
  • Mr. Beveridge’s Maggot (published by John Playford’s son, Henry Playford, in his 1695 Dancing Master)
  • Fair Quaker of Deal (John Playford, The Dancing Master, 1728)
  • My Lady Winwoods Maggot (John Playford, The Dancing Master, 1728)
  • Pavilion Waltz (Companion to the Ballroom, Wilson Thomas, 1820)